Bemutatkozó

Győr mindig is jelentős iskolaváros volt. Egyházi és világi alapfokú, középfokú iskolái mellett a XVIII. századtól a kor igényeinek és színvonalának megfelelő felsőoktatási intézmények is működtek a városban. Az 1718-ban létrehozott jezsuita Akadémia hittudományi, bölcseleti és jogi képzést nyújtott, s 1745-től világi hallgatók is tanulhattak az intézményben. A Győri Királyi Akadémia 1776-ban kezdte meg működését, és kisebb-nagyobb megszakításokkal a XIX. század végéig, 1892-ig működött a városban.1968 a következő jelentős időpont. Ebben az évben alapították intézményünk közvetlen jogelődjét, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát. A főiskola a közlekedési és távközlési infrastruktúra számára képezett - akkori szóhasználattal - mérnököket.Az egyetem a város és a térség gazdaságát, társadalmát a képzési spektrum folyamatos színesítésével szolgálta és szolgálja a jövőben is. Az 1990-es évek elejétől a mérnöki tudományok mellett a közgazdasági, az egészségtudományi és szociális képzés is megjelent az oktatási kínálatban. 1995-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem programkihelyezése révén a jogi képzés, a jogász szak is visszatért a városba, s 2002-től a Széchenyi István Egyetem saját jogon indított szakja lett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet Győri Tagozatának 1995-ben történt integrálásával az ezredforduló időszakára ténylegesen létrejött egy olyan universitas, amely hallgatói létszámával, oktatói karának tudományos minőségével, képzési kínálatának sokszínűségével kaphatta meg 2002. január 1-jével az egyetemi rangot.

Bemutatkozó videó

Az intézményen belül országos szinten kiemelkedő tudományos tevékenységek bemutatása: (avagy melyek azok a kutatási területek amelyek a legjellemzőbbek az egyetem tudományos tevékenységére, illetve ezekben elért eddigi eredmények)

Győr hosszú távú AUTOPOLIS stratégiájában kihívásként fogalmazta meg, hogy 2015-re gyártóhelyből fejlesztési központtá kíván válni. Ennek egyik legfontosabb eszköze az egyetemünkön megvalósított kapacitásépítés, hisz a Nyugat-Dunántúli Régióban megtelepült, egyre inkább tudás intenzív tevékenységet folytató gazdasági szereplők által támasztott új kihívások a felsőoktatási intézménynél is közvetlenül jelentkeznek.

Az egyetemfejlesztési program középponti eleme a regionális versenyképesség, melynek kulcsa elsősorban az innovációs készség és a K+F+I potenciál fejlesztése. A megvalósítani tervezett beruházások biztosítják a hatékony, kétirányú tudásáramlást az üzleti szféra és az oktatás között, elősegítve a humán erőforrás folyamatos megújítását, az intézmény képzési kínálatának piacorientáltságát, kutatási tevékenységének fokozott nemzetközi integrációját.

A Széchenyi István Egyetem Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1.3.1 (TIOP) pályázat keretében megvalósuló projektjének célja egy szolgáltató, gazdasági környezetével magas szinten együttműködni képes, környezete és a változások felé nyitott felsőoktatási intézmény kialakítása. A projekt célterülete a régió számára központi jelentőségű járműipar, illetve az ehhez kapcsolódó fenntartható közlekedés témaköre.

A fejlesztések súlypontjai:

- a műszaki képzés fejlesztése, az egyetem tudáspotenciáljának jelentős fokozása;
- az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése;
- a gazdaság szereplőinek tudományos és K+F támogatása a vállalati és regionális versenyképesség fokozása érdekében;
- célzott infrastrukturális és műszerezettségbeli kapacitásépítés, egyetemi és piaci szolgáltatások megindítása:
- integráció hazai és nemzetközi tudáshálózatokhoz.

A projekt keretében az évtizedek óta elmaradt beruházások pótlásaként - a kor technológiai követelményeit kielégítve - épülnek ki az egyetemen folyó műszaki képzéshez kapcsolódó oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységeknek helyet adó infrastruktúrák. A fejlesztések - a régió vállalati igényeivel összhangban - több mint 85%-ban műszaki területen történnek.