| Felsőoktatási Intézmény | Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ |
|---|---|
| Projektgazda Neve | Miskolci Egyetem |
| Projektgazda Címe | 3515 Miskolc, Egyetemváros |
| Projektgazda Weboldala | www.uni-miskolc.hu |
| Kapcsolattartó Neve | Dr. Gombkötő Imre |
| Kapcsolattartó Telefonszáma | +3646-565-054 |
| Kapcsolattartó Mobilszáma | +3620-314-7982 |
| Kapcsolattartó Email Címe | ejtimreg@uni-miskolc.hu |
A Miskolci Egyetem az 1735-től folytonos bányász-kohász képzés okán 275 éves múltra visszatekintő műszaki képzését az 1980-as évektől olyan profilokkal bővítette, amelyeket regionális szükségletek igényeltek. Így az ezredfordulóra kialakult a régió legnagyobb felsőoktatási intézménye, önálló alapítású Állam- és Jogtudományi (1986), Gazdaságtudományi (1990), Bölcsészettudományi (1997), Egészségügyi Főiskolai (2005) Karral, integrált Comenius Tanítóképző Főiskolai Karral, Bartók Béla Zeneművészeti Intézettel és Alkalmazott Földtudományi Kutató Intézettel. A megújult képzést folytató műszaki karok Műszaki Földtudományi, Műszaki Anyagtudományi, Gépészmérnöki és Informatikai Kar néven működtek tovább. Az integráció tartalmi változásokat hozott, nem jöttek létre párhuzamos tanszékek, a belső ösztönzők az együttműködések irányába hatottak. Az oktatási szerkezet stabilizálása után, 2006-tól új stratégiai és fejlesztési irányt dolgozott ki a Miskolci Egyetem, az innovációs területen intenzív fejlesztést elhatározva. Ehhez jó feltételt teremt a térségben fejlődésnek indult gazdaság, a befektetői érdeklődés, a helyi és országos figyelem az Egyetem K+F munkája iránt, különösen az anyagtudomány, a nanotechnológia, a mechatronika, az energetika, a logisztika, a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, az ezekhez kapcsolódó informatika és a társadalomtudományi-gazdasági innováció területein. A stratégia szerint az Egyetem 3-4 év alatt megkétszerezi bevételeit e területen, aminek vonzata lesz a gyakorlati képzés megújítása, egy műszaki szolgáltató központ és a kutatási eredmények, valamint az innovatív szervezetek bázisán egy regionális tudásközpont kialakítása.
Az együttműködések új formáit jelenti a miskolci Technopolisz program, a Pólus Fejlesztési Program keretében. Az Egyetem képzési tevékenysége regionális jellegű, K+F munkája azonban az ország egész területére, sok esetben külföldre is kiterjed. A belső szolgáltatások fejlesztésére a szükségesnél kevesebb erőforrás jutott, így átszervezésekkel alakultak ki a fejlesztések feltételei, a piaci elvű megoldások nem játszhattak szerepet.
Látványosan erősödött a beiskolázást segítő marketing munka és látható a társadalmi kapcsolatok magas minőségű kezelésére irányuló törekvés. A kibővült képzési struktúra és a megnőtt hallgatói létszám okán a legtöbb feszültség az infrastruktúra területén jelentkezett. A 2000. évtől tudatos infrastruktúra-fejlesztési program folyik, a felújítások a meglévő kubaturán belül valósultak és valósulnak meg. Az Egyetem eredményesen értékesítette és forgatta vissza fejlesztésbe használaton kívüli vagyontárgyait. A jelenlegi infrastruktúra fejlesztés része a műszaki képzés laboratóriumi, műszer és gép infrastruktúrájának fejlesztése, ami az Egyetem versenyképességének növeléséhez is hozzájárul.
Az Ásványtani és Földtani Intézet a Selmeci akadémia, a soproni főiskola, a Miskolci Egyetem egyik legrégibb tanszékcsoportjának mai utódja, modern folytatója. A műszaki földtudományok azon irányait oktatja, kutatja, amelyben a különböző nyersanyagok, földtani jelenségek és folyamatok mindennapi alkalmazásai kapnak szerepet. Két tanszékének munkája széles sávot ölel át, a szénhidrogén-földtantól, a geokémiától a talajtanig, a távérzékeléstől a laboratóriumi vizsgálatok kiértékeléséig, a földtani alapkutatástól a kutatási eredmények gazdasági értékeléséig. Három fő alkalmazott kutatási irányuk: ásványi nyersanyagok kutatása, alkalmazott ásványtan, környezet földtan. Vannak olyan részterületek, ahol ipari kapcsolataik is jelentősek - például a ércföldtan, a környezetföldtan, a szilárd ásványi nyersanyagok, kőolajföldtan területén. Az országban egyedülálló szerepet tölt be a szilárd ásványi nyersanyagok kutatási módszertanának fejlesztése, a társtudományokkal való összekapcsolása területén. Jelenleg folyó ilyen irányú kutatási projektjei a különféle földtani környezetekben kialakult színesfém ércesedésekhez, nemesfém dúsulásokhoz kapcsolódnak (honlap: fold1.ftt.uni-miskolc.hu).
A tanszék kiemelkedő kutatási területeit elsősorban a bányászati és egyéb ipari létesítmények létesítése és rekonstrukciós feladatai, a bányászati telepítések analitikája, bánya gazdaságtani kérdések és a hasznosítható ásvány előfordulások műrevalósági minősítése, különböző típusú szilárd ásvány előfordulások kutatása, feltárása, kitermelése, kőzet- és geomechanikai feladatok megoldása, bányászati és egyéb célú földalatti üregek kialakítása és biztosításának méretezése adja. A megvalósítandó kutatási projekthez kapcsolódó kutatói kompetenciával rendelkezik a jövesztés és robbantástechnikai, valamint egyéb kőzetroncsolási feladatok megoldása, természeti környezetet kímélő bányászati módszerek kialakítása, új típusú bányászati technológiák kifejlesztése és felhasználási lehetőségeinek elemzése, számítógépes tervezési és szakértői rendszerek kidolgozása különböző bányászati és ipari létesítmények tervezése.
A Geofizikai Tanszék fő kutatási profilját az 1951-es alapítás óta a nyersanyagok felkutatásához és kitermeléséhez, valamint a környezetünk megóvásához kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatások, módszer- és műszerfejlesztések fedik le. A tanszék jelentős szerepet játszott szénhidrogén-kutatást szolgáló tellurikus - később a magnetotellurikus - módszer hazai bevezetésében majd továbbfejlesztésben. Nemzetközi szinten is széles körben elismertek a szén- és bauxitbányászati földalatti geofizikai módszerek – különösen a telepszondázás - fejlesztése, műszerek tervezése és építése terén máig ható eredmények.
A Tanszéken folyó jelenlegi kutatások súlypontja a mérési adatokban rejlő földtani információk hatékony kinyerését szolgáló minősített inverziós és tomográfiai módszerek kutatása, fejlesztése. Ezen kutatások korábban az MTA-ME Inverziós és Tomográfiai Kutatócsoport, jelenleg MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport keretében is folynak.
A Tanszék kezdetektől fogva intenzív nemzetközi kapcsolatokat ápolt. A tanszék munkatársai hosszú időn keresztül folytattak/folytatnak közös tudományos kutatásokat és hallgatói cseréket a Moszkvai Bányászati Egyetem, a Freibergi Bányászati Akadémia, római Universita della Studi "La Sapienza" és a Helsinki Műszaki Egyetem geofizikai tanszékeivel, intézeteivel. Külön kiemelendő a Bochumi Ruhr-Egyetem Geofizikai Intézetével folytatott több mint két évtizedes kutatási együttműködés a bánya- és környezetgeofizika, valamint az inverzió területén.
Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet
A Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézete az elmúlt időszakban intenzív kutató munkát folytatott a hazai és nemzetközi pályázatok keretében. Az elmúlt években 2 OTKA témában, 3 EU6 nemzetközi kutatásban, 2 MÖB-DAAD magyar-német projekt, 2 NKFP, 4 GVOP és 4 OMFB projekt elkészítésében, feladatainak megoldásában vett részt, többnyire koordinátorként, ill. témavezetőként.
Az Intézet fő kutatási területeit a mechanikai eljárástechnika, a nyersanyag- és hulladékelőkészítés, valamint a környezeti eljárástechnika adja. A mechanikai eljárástechnika durva diszperz anyagrendszerek (szemcsék, ill. szemcsehalmazok, buborékok, cseppek, szuszpenziók) jellemzésével, fizikai és fizikai-kémiai tulajdonságainak mérésével foglalkozik. Tárgya továbbá a szétválasztási és keverési, valamint aprítási és darabosítási eljárások során fellépő alapjelenségek - vizsgálata és leírása. A nyersanyag-előkészítés kutatási területe: előkészítéstechnikai rendszerek, ill. előkészítési folyamatok és gépek technológiai, ill. szerkezeti kialakítása, tervezése és üzemeltetése, valamint előkészítéstechnikai rendszerek gazdasági értékelése, automatizálása és folyamatirányítása, alaptípusainak vizsgálata. A hulladék-előkészítés kutatása magába foglalja a szilárd települési és ipari hulladékok, úgy mint csomagolóanyagok, az elektrotechnikai és elektronikai hulladékok (kábelek, akkumulátorok, elemek, TV, számítógépek, kapcsolószekrények, stb.); az elhasznált háztartási gépek és autók (hűtőszekrény, mosógép, porszívó, telefon), a gumi- és műanyaghulladékok, az építési hulladékok, a bányászati és kohászati meddő-, ill. salakok aprítását, darabosítását valamint a hasznos komponensek kinyerését. Szintén az alkotók egymástól való elválasztása speciális mechanikai (elektromos, mágneses, sűrűség, optikai, adszorpciós és adhéziós, alak tulajdonságok szerint szeparáló) eljárásainak és berendezéseinek fejlesztését.
A környezeti eljárástechnika az iparban és háztartásokban keletkező szennyvíz kezelésével, a szennyezett talaj es a levegő tisztításával foglalkozik. Ide tartoznak a hulladékkezelés biológiai es reakciótechnikai eljárásai is.
A pályázati téma vonatkozásában komoly eredményeket mutatott fel az „Elhasznált elektromos és elektronikai kisgépek mechanikai-technológiai feldolgozó rendszerének kifejlesztése ” című GVOP-3.1.1, a "Roncsautók és elektronikai hulladékok szerves anyagainak hasznosítására szolgáló technológiák fejlesztése a jövőbeli deponálás elkerülésére - RECYTECH" című TECH 08, az "Az elektromos ívkemencék szállóporának visszanyerése integrált lúgzási-őrlési eljárással - REDILP" című EU6 és a „Elhasznált napelemek hasznos anyagainak visszanyerése, a kinyerés és az ártalmatlanítás jegyében (RESOLVED)” című EU-LIFE pályázat megvalósításakor.
A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara több laboratóriumi központot működtet, ezek közül három: az Ásványtani-földtani vizsgálólaboratóriumi központ, Földtani adatbázis fejlesztő és kezelő laboratóriumi központ és a Műszaki Földtudományi - Környezettudományi Oktató - Kutató és Innovációs Központ – műszerparkját és infrastruktúráját kívánja minél nagyobb mértékben kiaknázni a projekt keretében. A laboratóriumi központok célja és feladata a Kar képzési struktúrájába illeszkedő hallgatói laboratóriumi gyakorlatok és hallgatói kutatómunka (hazai és külföldi hallgatók diplomaterv és TDK munkái), az oktatói és doktoranduszi tudományos kutatómunka mérés és eszközfeltételeinek a balesetmentes munka feltételeinek (balesetvédelem, tűzvédelem) biztosítása. Kiemelt feladatuk a kooperatív jellegű együttműködéssel az ipari innováció és kutatás valamint egyéb k+f tevékenység infrastrukturális támogatása, laboratóriumi, demonstrációs, kísérleti és mérőeszközök fejlesztése, karbantartása.
A laboratóriumi központok jelentős nagyműszer és gépparkkal (XRD, mikroszonda, DTA, szeizmikus és geo - elektromos laboregységek, nyersanyag-előkészítési és hulladék-előkészítéstechnikai laboratórium, nano-, és bio-eljárástechnikai, valamint szennyvíz-technológiai laboratóriumi egységek) rendelkezik, amelyet a közelmúltban és jelenleg is TIOP 3.1.2. pályázati forrásból tovább korszerűsítettünk. A laboratóriumi központok rendelkeznek továbbá a kutatáshoz szükséges gyűjteményekkel és adatbázisokkal. A laboratóriumi egységek megfelelő asszisztenciával állnak a kutatói teamek rendelkezésére.
A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán a MAB 2009/7/XIII/2/247.határozata alapján 2014. december 31-ig akkreditált doktori iskola, a Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola működik. A doktori iskola a földtudományokon belül azon a területen tevékenykedik, amely megfelel a Műszaki Földtudományi Kar képzési profiljának. Ilyen területek az alkalmazott geofizikai kutatások tématerület ,az alkalmazott földtani és hidrogeológiai kutatások tématerület, valamint a környezeti eljárástechnika és nyersanyagelőkészítés tématerület. A szakmai megvalósítók több tagja a doktori iskola törzstagja vagy oktatója.
Recovery of Solar Valuable Materials Enrichment and Decontamination (RESOLVED)
EU LIFE Environment Demonstration Project 2004 - 2006
Recycling of EAF Dust by an Integrated Leach – grinding Process (REDILP) EU Framework 6
TAILSAFE – Sustainable Improvement of Safety of Tailings Facilities EU Framework 5 programme, 2003-2006
PEREBAR - Long-term Performance of Permeable Reactive Barriers used for the Remediation of Contaminated Groundwater
EU Framework 5 programme, 2000-2003
Spatial modelling of heavy metal mobility in mining catchments across various climatic regions in the European Union and its neighbours. A comparative study in Hungary and Morocco. 2011-2013, TÉT (Hungarian-Moroccan), TÉT_10-1-2011-0503
SQUASH Nato Science for Peace project, Transboundary hydrogeologycal modeling of the Szamos alluvial aquifer (2001 – 2004)
IronCurtain EU Framework 5 programme (2001 – 2004)
Többl Bi-lateral projekt
Az intézmény stratégiai fejlesztésének célja, hogy a támogatott Alapkutatási programok piacképes alapkutatási eredményeivel növelje az intézmény tudományos hatását és szerepét a nemzetközi tudományos közéletben és a régió vonzerejét a gazdasági élet szereplői számára. A Miskolci Egyetem céljai három stratégiai célkitűzés köré csoportosíthatók. A Miskolci Egyetem a jelenleg futó projektek keretében olyan infrastrukturális és szellemi tőkét épített (Kiválósági Központok), amelyekre alapozva egyes, jól meghatározott kiemelt alapkutatási és célzott alapkutatási területek fejlesztésére nyílik lehetőség. A szellemi potenciál fejlesztése (Kiváló tudomány), a stratégiai kutatási területek minőségi fejlesztése (Ipari vezető szerep), a modern társadalmi kihívásoknak való megfelelés révén lehetőség nyílik a kutatások hosszú távú fenntarthatóságának megalapozására és az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztésére. A célokat az Alapkutatási programok munkája által kívánjuk elérni.
A Miskolci Egyetem elkötelezett, hogy a létrehozandó Alapkutatási programok munkája
által:
· feltérképezze és kihasználja az intézményen belüli infrastrukturális és kutatási kapacitásban meglévő szinergia lehetőségeket;
stratégiai partnerséget építsen a kiválasztott kutatási · területeken Európa és a régió kulcsszereplőivel;
· feltételeket teremt régióbeli fiatal kutatók helyben tartására, magas színvonalú kutatási környezet és tudományos vezetés biztosításával;
· innovatív kutatócsoportokat hoz létre kimagasló tudományos teljesítménnyel rendelkező szenior kutatók és a szakterületükön kiemelkedő tudományos eredményeket elért kutatók köré;· Megalapozza tudományos hatásuk növekedését az elkövetkező 5 évben.
A létrehozandó Alapkutatási Programok és a bennük működő kutatói műhelyek fő feladata, hogy nemzetközi elismertségű, szenior kutatók köré eredményes kutatói teamek épüljenek fel. A hatékony munkával kiépített kutatói teamek és a folyamatosan bővülő nemzetközi együttműködések kiaknázásával olyan eredményeket érjen el, amelyekre alapozva a gazdaságban történő hasznosítására alkalmazott kutatások és technológiai fejlesztések indulhatnak (K+F+I tevékenység), illetve sikeres FP8 pályázatot alapoznak meg. A sok szakterületen belterjes kutatói csoportokba új kutatók kapcsolódhatnak be növelve a kutatói motiváltságot és kihasználva a transznacionalitásban és multidiszciplinaritásban rejlő előnyöket.
A projekt megvalósításának alapeleme az Alapkutatási Programok beindítása, amelynek keretein belül a projekt főbb elemei megvalósulnak. A Kutatási Programok a komplex alapkutatási terület egy – egy részterületét ölelik fel, meghatározzák annak stratégiai potenciálját és eredményesalapkutatási tevékenységet hajtanak végre, kiaknázva és tovább emelve ezzel a Miskolci Egyetem tudományos potenciálját, valamint ezzel elősegítve a sikeres alapkutatási együttműködések lehetőségének megteremtését.
Az Alapkutatási Programok létrehozása kapcsán a stratégiai és potenciálisan megvalósítható kutatási témák szűrését az alapkutatási programok monitoringjára létrehozandó anácsadó Panel végzi. A Tanácsadó Panel, az egyetemtől független, stratégiai látással rendelkező hazai kutatóhelyi és vezető iparági szakemberekből álló testület. Feladata az alapkutatási programokhoz rendelhető komplex kutatási területekhez stratégia kidolgozása, a kutatói teamek felállításának felügyelete és munkájukban való részvétel, szakmai tanácsadás, és a projekt ideje alatti monitoring lesz. A Panel észrevételei meghatározóak a kidolgozásra kerülő kutatási irányokban és a kiépítésre kerülő együttműködések kialakításában.
Az intenzív kutatói tevékenység javítja a meglévő eszközállomány kihasználtságát és összehangolt működtetését. A kutatási eredmények minőségi publikációja és gazdasági hasznosulása is javítja a kutatási programok eredményességét és megítélését. Az alapkutatási programok és az azokban foglalkoztatott kutatók munkája nagyban épül a Miskolci Egyetem jelenleg is futó TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV, TIOP – 1.3.1-07/1-2F-2008-0005 és TIOP-1.3.1-10/1-2010-0012 projektek megvalósítása során létrehozott Kiválósági Központok tudásbázisára és azok infrastruktúrájára. Az alapkutatási programok kiemelt területeken kapcsolódnak a Kiválósági Központok, elsősorban a Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ tevékenységéhez és a Kiválósági Központok kialakítása során kialakított tudástranszfer intézmények szolgáltatásait is igénybe véve megfelelő szinergiát teremtenek a fenntartható kutatásra.
A szellemi potenciál fejlesztésének egyik hangsúlyos eleme az új kutatóhelyek meghirdetése, amellyel a kiemelkedő tudományos teljesítménnyel rendelkező szenior kutatókat, posztdoktorokat, fiatal kutatókat, PhD ösztöndíjasokat és technikai személyzetet is foglalkoztat az intézmény. A szellemi potenciál fejlesztésének és a tudományos utánpótlás nevelésének fontos eleme a kutatók továbbképzése, nappali tagozatos hallgatók bevonása (MSc) és doktori kutatási témák bekapcsolása az alapkutatási programok munkájába. A létrejövő kutató teameket vezető kutatók irányítják, akik felelősek a csoport kutatásának felügyeletéért és a fiatal kutatók tudományos vezetését is biztosítják.
A pályázat konkrét célkitűzése, hogy az alapkutatási programok szakmai kapcsolatrendszere is szélesedjen, és régióbeli szerepvállalása is növekedjen. A projekt megvalósítás során a Miskolci Egyetem olyan kapcsolatrendszert alakítson ki, amely révén sikeresen pályázhat FP7 és az Európai Horizon 2020 Stratégiai keretprogramban meghirdetett Innováció fejlesztési pályázatokra válaszul az innovatív Európa, gazdasági vezető szerepvállalás és a társadalmi kihívások kiemelkedő prioritásaira.
Az Európai régió gazdasági versenyképességének megtartása és növelése érdekében az Európai Unió 14 stratégiailag kritikus nyersanyag csoportot azonosított, amelyek folyamatos utánpótlása az európai gazdaságban nélkülözhetetlenek, ugyanakkor nehézségekbe ütközik. Stratégiai fontosságúak mert ezen nyersanyagok egy része nem, vagy csak igen kis mennyiségben ismert jelenleg az európai térségben elsődleges nyersanyagként. Ennek ellenére folyamatosan növekvő piaci igény jelentkezik az ipar részéről. Itt ki kell emelni, azon fejlesztéseket, amelyek a megújuló energiatermelésben játszanak fontos szerepet és olyan technológiákat, amelyek csökkentett környezetterhelő emisszióval járulnak hozzá a fenntartható környezet minőségéhez.
Ezen vezérelv mentén a tervezett projekt a Miskolci Egyetem Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ jelenlegi tevékenységét kiegészítő két alapkutatási program keretein belül kerülne kidolgozásra az alábbiak szerint:
1. Alapkutatási program a kritikus elemek primer nyersanyagforrásból történő előállításának hazai lehetőségeinek feltárására
Igen nagyszámú adat és információ szerepel a nemzetközi szakirodalomban, amely részben vagy egészében, közvetlenül vagy áttételesen vonatkozik a hazai stratégiai fontosságú ásványi nyersanyag előfordulásokra, és ezekből a hazai lehetőségek értékelésére értékes információt nyerhetünk. Ezek tételes bemutatásától hely hiányában el kell tekintenünk.
A hazai területeken jelentős kutatási programok folytak az 1920-1980 közötti időszakban. Ezek közül azonban csak néhány olyan van, amely közvetlenül a felsorolásban is szereplő kritikus ásványi nyersanyagok fő- vagy melléktermékként való kitermelésére irányult (pl. fluorit, Pátka, Velencei hegység, REE tartalom uránércekben, Kővágószőlős, Pt tartalom réz-aranyércben Recsk-Lahóca környékén). A legtöbb regionális célú földtani kutatás során is születtek olyan adatok és információk, amelyek a keresett elemek dúsulásait jelezhetik. Az akkori kutatásokban ezek gazdasági jelentősége kisebb volt, és az elemzési módszerek megbízhatósága is alacsonyabb a maiakénál. Egy jelentős országos program eredményeként született meg Földváryné Vogl Mária kéziratos jelentése a hazai kőzetek nyomelem tartalmáról, melynek adatai az első rendszeres és széles képződménycsoportokra kiterjedő, többelemes geokémiai információ értékelését tették lehetővé. Bár az akkori elemzési módszerek a maiakhoz képest kezdetlegesnek mondhatók, a minták nagy száma és az adatgyűjtés kiterjedtsége miatt ez ma a legfontosabb kiindulási adatsorunk [28].
Egy korai uránérc kutatási program melléktermékeként a Bükk hegység délkeleti részén jelentős berillium anomáliák váltak ismertté [29].
Részben publikált, részben kéziratos adatokkal rendelkezünk a recski mélyszinti és lahócai réz és arany ércesedés érctípusainak, azok dúsítmányainak, a mellékkőzet fajtáinak geokémiai jellegéről.
Egy tematikus OTKA kutatási pályázat a hazai platina fémek előfordulásainak vizsgálatával foglalkozott 2005-2008 között. A vizsgálatok földtani értelemben jelentősként értékelhető dúsulásokat tártak fel több képződmény csoportban, többek között a recski andezit-diorit együttes hidrotermális elváltozási zónáiban [30].
Ritkaföld dúsulásokról, ritkaföldfémeket tartalmazó ásványokról számolt be több tanulmány a Mecsek hegységből, részben az alkáli magmatitokkal, részben a gránittal és fekete kőszenekkel kapcsolatban, illetve a bauxitokban a Dunántúli Középhegység területén.
Egykor vagy jelenleg is termelt ásványi nyersanyag fajtáink legtöbbjéről vannak részletes lelőhelyekre és kőzettípusokra lebontott többelemes geokémiai információink, bár ezek keletkezési ideje és mérési, adatfeldolgozási módszerei jelentősen eltérőek. Így részletes értékeléssel rendelkezünk a bauxitokról [31], a rudabányai vasérc-színesérc előfordulásról, a Tokaj hegységi nem-érces és érces előfordulásokról, illetve az úrkúti mangánérc előfordulásról.
A legfrissebb összefoglaló jellegű vizsgálat sorozat eredményei azok, amelyek Európa geokémiai atlaszában hazánkról jelentek meg [32]. Összefoglalva elmondható, hogy a tervezett kutatásaink jelentős előzetes kutatásokra épülnek, amelyek előzetes értékelései eredményt ígérők.
2. Alapkutatási program a kritikus elemek szekunder nyersanyagforrásból történő előállításának hazai lehetőségeinek feltárására
Az Európai nyersanyag stratégiához csatlakozva Magyarországon is lehetőség van a deklarált stratégiailag fontos elemek kinyerésére másodlagos nyersanyagforrásokból. Az egyes, hulladék áramok, mint potenciális másodlagos nyersanyagforrás (katalizátorok, elemek és akkumulátorok, elektronikai hulladékok, LCD panelek és LED-ek, ipari szennyvizet, bányászati meddőanyagok illetve szénégetési és hulladékégetési salakok és pernyék, stb...) részben hasznosítható, azonban minden elem esetén megjelenik a korlátozott visszanyerési arány, mint napjainkat technológiai gazdasági környezetére jellemző állapot. Az egyes elemek másodnyersanyag forrásokból történő visszanyerhetősége között vannak különbségek, hiszen ezen elemek piaci ára, a felhasználás és fellelhetőség mértékében illetve a recycling technológiák összetettségében, alkalmasságában és kialakításuk, üzemeltetésük költségeiben is jelentősen különböznek. Belátható azonban, hogy az európai gazdaság fenntartható növekedése érdekében ezen elemek potenciális forrásait azonosító, a másodnyersanyagból történő visszanyerés és a jelenleg alkalmazott technológiák hatásfokának növelését célzó alapkutatások, fejlesztések egy hosszú távú stratégia szerves részét kell, hogy képezzék.
Hasonló kutatási témákat is tartalmazó FP7 keretprogramba benyújtott nemzetközi széles európai és Európán kívüli egyetemi és kutató intézeti részvétellel tervezett műszaki földtudományi képzési és kutatási program (EXPLORES) összeállítója és koordinátora a jelen projekt ásványi nyersanyag kutatási programját is összeállító kutatócsoport.
A tervezett kutatási pályázat tematikáját tekintve kiemelten csatlakozik az EU 2008 -ban közzétett Raw Material Initiative COM (2008) 699 kommunikációjához, amelynek stratégiai célja az erőforrások kitermelésének hatékonyabbá tétele, a nyersanyagok beszerzésének fokozása (újrahasználat, recycling) másodlagos nyersanyagforrásokból, azok szociális és gazdasági hatásainak elemzése, a magas importfüggőség csökkentése.
A pályázat keretében megvalósuló alapkutatási programok erősen kapcsolódnak a Horizont 2020 keretprogram Társadalmi kihívások fő prioritásához. Várható, hogy az elért eredmények hozzájárulnak a nyersanyagok fenntartható biztosításának megteremtéséhez, amely a természeti erőforrások fenntarthatóságának határain belül képes kielégíteni a világ egyre növekvő népesség globális igényeit. A tevékenységek hozzá fognak járulni Európa versenyképességének fokozásához és a jólét növeléséhez. A cél a nyersanyagokkal kapcsolatos tudásalap fejlesztése és a nyersanyagok költséghatékony és környezetbarát felkutatásához, kitermeléséhez, feldolgozásához, újrahasznosításához és visszanyeréséhez, valamint a kisebb környezeti terhelést okozó, gazdasági szempontból vonzó alternatívákkal való helyettesítésükhöz szükséges innovatív megoldások kidolgozása. A tevékenységek középpontjában a következők állnak: a nyersanyagok hozzáférhetőségével kapcsolatos tudásalap fejlesztése; a nyersanyagok fenntartható biztosításának és használatának előmozdítása; valamint a nyersanyagokkal kapcsolatos társadalmi tudatosság és készségek fejlesztése.
A CSG (Közösségi Stratégiai Iránymutatások) 1.2.-es iránymutatása „A növekedést szolgáló tudás és innováció fejlesztéséről” szerint a tudás és az innováció áll a Közösség növekedést serkentő és munkahelyteremtő törekvéseinek fókuszában. Strukturális eltoldódásra van szükség a tudásalapú tevékenységek irányába, valamint biztosítani kell, hogy a vállalatok (köztük a KKV-ok) profitálhassanak a K+F terén elért eredményeikből (Council Decision 2006/702/EC, pp. 18-23.)
A projekt több ponton illeszkedik a Versenyképességi és innovációs keretprogram (2007- 2013) célkitűzéseihez, amelyek az innováció minden formájának előmozdítására, az információs társadalom megteremtésére, a vállalkozások versenyképességének fokozására és az energiahatékonyság előmozdítására irányulnak. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban is szerepel a pólusfejlesztési program, benne Miskolc, mint Technopolisz: nanotechnológia, vegyipar, megújuló energiák preferenciákkal (Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata, p. 22.)
K+F együttműködések, szabadalom, Nyersanyagokra vonatkozó adatbázis
- A kritikus primer és szekunder nyersanyagok hazai hozzáférhetőségének feltárása, adatbázisa.
- Olyan nyersanyag kutatási módszerek fejlesztése, amelyek alkalmasak a kritikus stratégiai nyersanyagok felszín közeli illetve meddőhányókban, esetleg salakhányókban történő kimutatására.
- Hazai visszanyerési és kitermelési lehetőségek felmérése, a technológiák alkalmazhatóságának elemzése.
- Primer és szekunder forrásból származó nyersanyag előkészítő technológiák alkalmazhatóságának vizsgálata, alkalmazott kutatást és technológiai fejlesztést megalapozó eredmények.
- Technológiák alkalmazásának gazdasági és gazdaságossági vonatkozásai.
- Elosztottan keletkező nyersanyag begyűjtésének logisztikai vizsgálati eredményei, optimalizálási lehetőségei.
- Recycling barát terméktervezési és gyártástechnológia elemzése, elvei, ajánlások.
- Beruházások előkészítését megalapozó eredmények.
A projekt érintettjeinek köre számos csoportra bontható aszerint, hogy a fejlesztés milyen módon és milyen mértékben befolyásolja helyzetüket. Reményeink szerint a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység fokozása, valamint a tudás disszeminációjának hatékonyabbá tétele igen szerteágazó hatást gyakorol majd az Észak-magyarországi régió, illetve az Egyetem kapcsolatrendszerén keresztül az ország és a határ menti területek gazdaságára. Ezeket a hatásmechanizmusokat a Megvalósíthatósági Tanulmány későbbi fejezeteiben ismertetjük.
A Miskolci Egyetem Tudástranszfer szervezete hidat képez majd a régió vállalkozásai, a felsőoktatási és vállalati kutatóhelyek, valamint a vállalkozásfejlesztés, innováció és oktatásfejlesztés területén működő intézmények között.
